Erről a témáról később szerettem volna írni, de mivel az utóbbi napokban több ezzel kapcsolatos cikket is olvastam –köztük országosan is a legolvasottabb portálok oldalain-, így előrébb hoztam. Röviden, ezek a publikációk rossz vezetőkről szóltak, azon belül is pl. ordítozó felettesekről. Nem kell ecsetelnem, milyen hatással van ez a légkörre. Vezetőként –ahogy már említettem korábban is- a munkavégzéshez szükséges feltételeket, környezetet is meg kell teremtened. Ennek motivációs hatása is van, a fluktuációt is csökkenti. Ha röviden szeretném összefoglalni a lényegét, akkor olyan körülményeket biztosíts, ahol te is szívesen dolgoznál.

„A ranglétrán felfelé haladva egyre fontosabb az érzelmi intelligencia – foglalja össze Daniel Goleman, az érzelmi és társas intelligencia világhírű kutatója. - Ez magában foglalja a társas és az érzelmi kompetenciákat is.”A neves szakértő azt sem rejti véka alá, hogy az IQ csupán 20%-ban felelős az egyes emberek sikerességéért. A kutatások tükrében az is egyértelműen látszik, hogy a magas értelmi intelligenciával rendelkező vezetők komoly hasznot hoznak a cégeknek, ugyanakkor ennek a készségnek a híján súlyos károkat okozhatnak például a fluktuáció vagy éppen a csapathatékonyság elmaradása tekintetében.

Az első bekezdést nem én írtam –bár részben én is hasonló gondolatokat osztottam meg eddig-, hanem, ahogy a címben is említettem, egy állásportál cikkéből idéztem. Jó dolog, hogy egyre többen gondolkodnak így, és remélhetőleg a későbbiekben a munkahelyekre nem csak úgy tekintenek sokan, mint szükséges rosszra.

Erről a témáról jóval kevesebb anyag van, mint arról, hogy hogyan készülj egy interjúra, ott mire figyelj, hogyan viselkedj, hogyan öltözz és a többi jó tanács (?). Az alább leírtak is hasznos információk lehetnek számodra, hogy kicsit jobban fel tudj készülni, valamint egy olyan világot is megismerhetsz, amiről kevesebbet olvashattál. Már most szeretném leszögezni, hogy minden interjúztató más és más. Itt az én szempontjaim olvashatod, döntéseim, mint vezető hoztam meg.

Nyilván sok embert meg fog botránkoztatni, hogy ilyet le merek írni, de bizony egy sem. Aki olvasott már, az sejtheti, hogy nem a levegőbe beszélek, a többiek mielőtt még kikiáltanának boszorkánynak, javaslom, olvassák el a bejegyzést, a végére láthatják, hogy bizony bőven van igazságalapja a mondandómnak.
Az mindenesetre jelent valamit, hogy egyre több vezetői képzést, coachingot, szervezetfejlesztést látok, tehát valahol a cégek is tudják, hogy probléma van.

Ahogy azt már említettem, ha nem féltél a szóban feleléstől, rendezvényeken szerepléstől, társaságban eszmecseréktől, akkor előnyben vagy, de mi van azokkal, akik nem így születtek? Számukra is van egy jó hírem: fejleszthető. Olvastam már én is a témában több gondolatot, az egyik legelterjedtebbet, amivel találkoztam, még a tovább gomb előtt megemlíteném, mert sajnos a többségen nem fog, legfeljebb csak részben segíteni. Ez arról szól, hogy gyakorolj a tükör előtt. Jó ötlet, de ha tárgyalásra mész, az embereiddel kell beszélned, ha nyomás alatt vagy, az azért más, mint a tükörképeddel "kommunikálni".

Első lépések a vezetővé válás nehéz, rögös, meredek útján...

Mindig is arról álmodoztál, hogy ülsz a légkondicionált irodádban, lábaid az asztalon, te szinte fekszel a székedben, szinte semmi dolgod, és mindenki csak félve mer kopogni az ajtódon? Ha a válaszod igen, akkor nem ezt a blogot keresed, és nyugodtan keress más olvasnivalót... . Ellenkező esetben kattints a tovább gombra.

Rövid leszek, hiszen elég egyértelmű, milyen bejegyzések fognak itt megjelenni, de...

De vezetőként tudom, hogy fontos a kommunikáció, így itt is megteszem. Nem szimpla menedzseri gondolatok fognak megjelenni, annál sokkal több. Menedzserképzés van ma Magyarországon a felsőoktatásban, vezetőképzés azt hiszem, nincs, legalábbis iskolarendszerben. Miért? Mert ezt nehezebb tanulni. Erre nem lehet tökéletes sablonokat húzni, emberekkel foglalkozni nem algoritmikus feladat, inkább heurisztikus (magatartás-tudomány).