Nyilván sok embert meg fog botránkoztatni, hogy ilyet le merek írni, de bizony egy sem. Aki olvasott már, az sejtheti, hogy nem a levegőbe beszélek, a többiek mielőtt még kikiáltanának boszorkánynak, javaslom, olvassák el a bejegyzést, a végére láthatják, hogy bizony bőven van igazságalapja a mondandómnak.
Az mindenesetre jelent valamit, hogy egyre több vezetői képzést, coachingot, szervezetfejlesztést látok, tehát valahol a cégek is tudják, hogy probléma van.

Az utóbbi néhány évben gyártásban dolgoztam, előtte logisztikában, valamint szintén gyártásban, így most ezt venném górcső alá.

Ha megnézzük a hirdetéseket, hogy termelésvezető, műszakvezető, sőt, néha már csoportvezetői szinten is milyen követelmények vannak, akkor egyrészt láthatjuk, hogy klasszikus vezetői feladatokat kérnek, másrészt mérnök diplomát. Termelésvezetőnél 10-ből 9-szer, műszakvezetőnél ez lassan fele-fele arányban szerepel, de láttam már csoportvezetőnél is ilyen követelményt. Hogy miért? Erre most nem térnék ki részletesebben, de interjúk alatt ki szokott derülni, hogy mégsem teljesen vezetőt keresnek. Röviden inkább menedzsert, gépbeállítót, technológust.

Tehát vegyük példának a mérnököket. Ők egy viszonylag jól körbehatárolható rendszert tanulnak meg.  Példának okáért ha azt szeretném, hogy a folyadék a csőben gyorsabban eljusson A-ból B-be, akkor használom Bernoulli törvényét, és meg is van az egyértelmű megoldás, de lehet szimpla általános iskolában fizikai törvényekről is beszélni, ott van Arkhimédész törvénye, fürdeni mindenki szokott. Ezek elég egyértelmű dolgok. Ha ezt csinálod, akkor abból ez lesz, ha azt, akkor azt. Ahogy első bejegyzésemben is írtam, vannak algoritmikus és heurisztikus feladatok. Amint láthatod, ez leginkább algoritmikus feladat. Itt van a kutya elásva. Természetesen most is egy kicsit sarkítottam a példában a személtetés miatt, de az embereknél nem ilyen egyszerű a helyzet. Nem tudsz ennyire egyértelmű keretek közt mozogni. Ettől függetlenül egy mérnök is lehet jó vezető, de nem a mérnöki tudása miatt lesz az, hanem, mert képes vezetőként is gondolkodni. Egyébként gépészmérnököknek is van menedzsment tantárgyuk, legalábbis ahol és amikor én koptattam a padot, volt, de a nevében is benne van, menedzsment, és nem vezetés.

Ezek után térjünk vissza az eredeti kérdésre. Hány diploma is kell? Mint már arról írtam, vezetőképzés iskolai rendszerben nem igazán van, tehát diplomát sem lehet belőle szerezni. Ha belegondolunk abba, hogy egy mérnök mit tanul, milyen szabályrendszerben mozog, akkor beláthatjuk, hogy a két világ nem fedi túlságosan egymást. Végül, de nem utolsó sorban, az IQ és EQ viszonyait is fel lehetne hozni a vezetéshez, de erről már sokan írtak, a kíváncsiaknak ajánlanám Daniel Goleman írásait. Érdekes és elgondolkodtató.